Prostata anatomie bild,

Mit 2 Texlabbildungen A p o r L á s z l ó : Adalok a koponyalelő v a r r a t a i n a k ismeretéhez — Beiträge zur Kenntnis der S c h ä d e l d a c h n ä h t e G e I e i J ó z s e f : A csavarmenetes vagy kochliooid alkaltypus a csillósok Ciliata világában. Mit Tafel I II. Mit 2 Karlenskizzen R o t a r i d e s M i h á l y : Vizsgálatok átlátszóvá lelt csigákon — — Examen a n a t o m i q u e des mollusques gastéropodes par le procédé des préparations transparentes S o ó s Á r p á d : Magyarország m o h á b a n élő Fonalférgeiről.

Mit 13 Texlabbildungen S z é k e s s y V i l m o s : Adatok a Tihanyi-félsziget xerotherm bogárfaun é j á n a k ismeretéhez 4 szövegébrával — — Über die xerolhermé Koleopterenfauna der Halbinsel Tihany.

Mit 4 Textabbildungen Z i m m e r m a n n Halak prosztatitával g o s t o n : Adatok a juh gégeporcainak összehasonlító a n a t ó prostata anatomie bild i á j á h o zkülönös tekintetlel elcsontosodásukra 2 szövegábrával — — Zür vergleichenden Anatomie der Kehlkopfknorpel beim Schaf. Mit 2 Textabbildungen — — A kétfejű combizom összehasonlító a n a t ó m i á j á h o z 1 szövegábrával Zur vergleichenden Anatomie d e s zweiköpfigen Schenkelmuskels.

A talalóvárosi langyos vizek csigái. Pongrécz Sándor Az esztergomi katolikus nyári egyelem kiadványai. G a á 1 István A magyar állattani irodalom ben.

A p o r L á s z l ó ; Adatok a varratok szerkezetéhez A n g h i C s a b a G e y z a : A zambezii tigrisló Európa m ú z e u m a i b a n Á b r a h á m A m b r u s : Adatok a myocardium beidegzésének ismeretéhez S z i l á d y Z o l t á n : A magyar faunafeldolgozás céljai és lehetőségei R o t a r i d e s M i h á l y : Vizsgálatok átlátszóvá tett csigákon N a g y J e n ő : A nyiríajd előfordulása a Magyar Alföldön S o ó s Á r p á d : Magyarország m o h á b a n élő fonalférgei A Rockefeller-alap támogatásával.

Irta Gelei József Szeged. A morphologusoknak sok gondot okoz a csillós Véglényeknek a prostata anatomie bild geometriai symmetria-typusokba való beosztása. Pont- vagy gömbsymmetriát igen sok csillós visel magán, különösen betokozódott állapotban, ez a legömbölyödött alak azonban nem lehet mérvadó a cselekvőlegesen élő állat alkati meghatározására.

Tengely szerinti vagy axiális részarányosságot is gyakran látunk, különösen az alsóbbrendű Gymnostomaták között, közelebbi vizsgálatra azonban az idetartozónak látszó állat is olyan csavarodott szabálytalanságokat árul el, amelyek miatt nem tudunk mértanilag tiszta sugaras alkatra rámutatni.

A kétoldalas részarányosság meg éppen gyakori alkatformának látszik, mert a hasoldal a legtöbbször igen határozottan kiformálódik, mégis legkevésbbé tudjuk ezt a geometriai formát teljes tisztaságában megtalálni, mert a jobboldal rendszerint különbözik a baltól. Az alkatformák azonban csak addig prostata anatomie bild nehézséget, amíg azokat tisztán csak geometriai szemmel nézzük s azonnal eltűnnek, ha az alkat részarányosságát a mozgás szempontjából vizsgáljuk.

  • A Pallas nagy lexikona,
  • ALLATTANI KÖZLEMÉNYEK - PDF Free Download
  • A Pallas nagy lexikona, kötet: II. pótkötet, K-Z () | Arcanum Digitális Tudománytár
  • A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: Tantárgyfelelős Dr.
  • Magas prolaktin szint tünetei
  • Где-то у края города, я полагаю, - ответила она беззаботно.
  • Orvosi Képalkotó Klinika · Tantárgyak · Klinische Radiologie · PTE ÁOK
  • Makroskopische Anatomie II. (DM) – Anatomisches, Histologisches| und Embryologisches Institut

A pont-symmetriás lényekről — ha azok a Rhizopodák világába is tartoznak — megállapíthatjuk ugyanis azt, hogy azoknak vagy teljesen bizonytalan a mozgásuk, legföljebb csak lebegnek s e közben egyik tengelyük sincs fölényben a másik felett, vagy pediglen egynemű közegükben teljesen mozdulatlanul élnek.

Legtöbb esetben helyhez kötöttek a tengely szerint részarányos élőlények is, ezeknek azonban mégis kialakul a nehézkedés irányában egy főtengelyük, melyre merőlegesen a körülöttük mindenfelé egynemű közegben bármely irányban mozoghatnak, tehát mozgásmechanikai szempontból is sugaras alakúak e tengelyen átmenő síkok szerint.

A kétoldalas lények az élővilág szabadon mozgó alakjai ; mozgásuk irányát a főtengely szabja meg ; toló mozgást végezvén, ennek irányában siklanak, miközben a térhez való viszo1 Előadva az Állattani S z a k o s z t á l y d c c c m b e r 7-én tartott A csillós véglények között mindhárom mozgás meg van valósítva, mert vannak lebegő, vannak helyhez kötött és vannak főtengelyük irányában szabadon mozgó alakok ; de rajtuk a háromféle aikat közül még sem találjuk meg egyiket sem, mert a csillósok fúró módjára mozognak lásd G e 1 e i, Ennek megfelelően külalakjuk is eltér az élővilág összes állatainak külalakjától, amennyiben mozgásuk szerint fordított könnycsepp formát, illetőleg hegyével előre fúródó tojásalakot öltenek.

De ez a tojás a fúró mozgás következtében meg van csavarva s a testükön eredendőleg délkör irányú képződmények a tojásidomhoz alkalmazott csavarmenetes térgörbe rendszert alkotnak, az egész testalkat pedig nem más, mint c s a v a r t t o j á s f o r m amelyet nemzetközileg leghelyesebben kochliooid-nak nevezhetnénk.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a hypozygoid kifejezésnek etymologiailag prostata anatomie bild köze sincs a csavarodottsághoz, viszketés a hátsó átjáró prosztatitis az csak anynyit fejez ki, hogy a vele megjelölt alkat kevesebb, mint a páros zygos : párvagyis bilaterális symmetriás alkat.

Jelen szemlélődésünk célja annak megállapítása, hogy a csillós véglény testalkata H a e c k e l prostata anatomie bild L u d w i g megállapításain jóval túlmenőleg mennyire alkalmazkodott a csavarmenetes mozgáshoz és ezen alkalmazkodás fejleményeként mennyiben mutat igen messzimenő kochliooid alkattypust. Ez a dolog mint jelenség ősidőktől ismeretes. L u d w i g vizsgálatai szerint az ősi csavarodási irány balra forgó volt.

Azzal a kérdéssel, hogy mi késztette a csillós lényeket a csavarmenetes mozgásra, s hogy szemben a nagyobb testű állatok t o l ó d á s á v a lmi hasznuk van e lényeknek a f ú r ó d á sb ó 1, tudtommal először én mutattam rá, midőn kiemeltem, hogy e kis testű lényeknek tengelyirány tartása s vele adott helyükből az odábbjutás lehetősége csakis fúródás alapján oldható mes£ Arra is én mutattam először rá, hogy a fúró mozgás szervezeti alapoka abban keresendő, hogy ezeknek az állatoknak a helyváltoz- 3 tatásra csakis a csillóbunda szolgál, holott a toló mozgással haladó Cellulaták vagy törzsük egészével, vagy végtagokkal mozognak.

A fúró mozgás csilló megszabta szükségszerűségének megfejtésében nem kis szerepet játszott az a megállapításom, prostata anatomie bild a csillók csapkodásuk közben kiindulási pontjukhoz, vagyis a csapásra készenléti helyzetükbe nem húzódhatnak vissza ugyanabban a síkban, prostata anatomie bild hatékonyan kicsapódtak, mert akkor a visszahúzódókba állandóan beleütköznének a csapkodó csillók, hanem e helyett minden, a munkáját bevégzett csilló lefekszik a testfölületre, mintegy a fekvés szerint előtte álló és ott kicsapódó csilló ernyője alá s ezen elfeküdt állapotában húzódik vissza a kicsapásra kész helyzetbe.

Már most az a kérdés, hogy merre dől el a hátracsapódó csilló, az a kérdés, hogy ha pl. Megállapíthatjuk tehát, hogy a fúró mozgásnak élettani alapja az a régen ismert jelenség, hogy a csillók a testfelületen a forgással ellentétesen álló rézsútos sorokban csapkodnak I. A csillóknak ez a kényszerű körző-csavaró mozgása készteti alapjában az egész szervezetet a fúrásra. Valamely adott csavarmenetes mozgást a hasonlókép csavarodott test igen megkönnyít és nagyban biztosít, amint az a Spirillum-ok esetéből is ismeretes.

Vorlesungen

A csavarmenet pedig a testen vagy az egész törzs részvételével, vagyis a Spirillum-ok módjára dugóhúzószerű csavarodottsággal, vagy pedig a következő fejezet tanúsága szerint fölületi ormokkal valósítható meg.

A dugóhúzószerű alkat lehet ideiglenes, mert felöltheti az állat cselekvőlegesen, csakis az úszás idejére, viszont lehet örökös, megfelelő formálódással örökre állandósított is. Cselekvőleg kiformált ideiglenes csavarmenetet észlelhetünk az úszó Sterxtor-ok közül a St.

Ilyet látunk a Loxophyllum-ok, Trachelophyllum-ok, Lyonotus-ok és különösen a Bryophyllum-ok elülső testvégén. Egész testükkel a csavarmenetnek csak egy darabját mutatják úszás közben a vékony Spathidium-ok és a Hypotrichák közül azok, melyek puha testtel vannak megáldva. Viszont rögzített örökös csavarformát észlelünk a Colpodá-kon 1.

prostata hund symptome A prosztatitis által megnyilvánuló mitől

Régen ismeretes s mint 4 említém, L u d w i g is külön kiemelte, hogy a fúrásuk közben balra' csavarodó állatok testén gyakorta előre balra tartó és a kivételesen jobbra csavarodó állatokon néha előre jobbra futó tarajok lépnek föl. Ezek a többé-kevésbbé kiemelkedő pelliculáris tarajok 1.

Prostatamassage - wie geht das?

Colpoda irregularis, élő állat után, vázlatosan. A hosszanti vonalak,'a? Loxocephalus, formol-osmiunv gentiana-ibolya.

A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)

Fönt a szájkörnyéken, balfelöl, a basalis testek a csillósoroktól független, jobbra csavarodó és a s z á j n a k tartó elrendeződést mutatnak. Urocentrum turbo, osmium-szublimát-ezüstöző eljárással. Az állat balra forog, csillósorai és neuronemái a z o n b a n gyengén jobbra c s a v a r o d n a k. Az elülső végén k o p a s z mező, hol a trichocystákat radiális n e u r o n e m á k kapcsolják össze.

Ezek tövén, az állat nyakszerű h o r p a d é s á n körben futó h á r m a s commissura-kapcsolat a trichocystaövben.

ALLATTANI KÖZLEMÉNYEK

Az állat testében cytopharynx, m a g és lüktetőhólyag X. Perispira viridis n. Ezüstöző eljárás G e l e i — H o r v á t h szerint. Az állat jobbra forog, csillósorai és a j a k d a g a n a t a balra tartó csavarulatba rendeződnek.

Akut prosztatitis bélpálca Mi okozhat prostatitis súlyosbodást

A képen balfelőli állaton 4 ba felé húzódó érzősörtesor ; a sörték jobbra mind h o s s z a b b a k k á v á l n a k Macronucleus, lüktetőhólyag és szájtrichitek. Ugyanazt a föladatot szolgálják, mint a toló mozgással haladó- 5 kétoldalasan részarányos állatok hosszanti tarajai — akár a symmetriai, akár az oldalsíkban — s mint a repülőgépek oldalsíkjai.

A csillósok esetében tehát a csavarmenetes mozgással csavaros mozgásbiztosító szárnyak, a kétoldalasan részarányos állatokon e részarányosságba prostata anatomie bild, tehát hosszanti iránybiztosító elemek képződnek ki. Mindez a dolgok természetében rejlik, s legfeljebb itt is csak az szorulhat külön magyarázatra, hogy ezek a csavart tarajok miért nincsenek általánosan elterjedve.

A prosztatitisből származó férfiak tájékoztatása prostatitis az osteochondrosis miatt

Régen ismert dolog, hogy a csillós véglény testén az egyszerre csapkodó csillók rézsútos sorokban állanak; különösen entoparazita csillósokon könnyű bemutatni, A zverkoy a prosztatitis az együtt csapkodó csillók a testfelületen rézsútos vonalakon tovaszáguldó hullámzást keltenek. Opaliná-kon és Balanthidium-okon bármikor könnyűszerrel szemlélhetjük ezt a hullámzatos mozgást.

A szabadban élő csillósokra nézve az én osmium-toluidinkékes eljárásom —27 volt az első módszer, mellyel ezeket a rézsútos csillóhullámokat megrögzíteni és állandó készítményeken bemutatni tudtuk 1. A csikóknak ezt az egyöntetű mozgását az teszi lehetővé, hogy e képződmények hosszanti sorokba vannak elhelyezkedve, és hogy a sorokon belül — testtájanként legalább — szabályos távolságokban állanak.

Téves volna azt hinni, hogy a morphologiai csillósorok egyúttal az együtt csapkodó, tehát a fiziologiai csillósorokat is jelzik. A morphologiai csillósorok rendszerint árkokban vagy árkok mentén, s ritka esetekben az árkokat elválasztó ormók tetején ülnek, tehát általán követik a test erőművi szilárdító rendszereit. Ennélfogva pl. Azonban az ormóival, bordáival együtt futó csillósorokból az élőlénynek semmi haszna, mert balra fúró mozgást csakis a mozgásirányra többé vagy kevésbbé merőlegesen álló, tehát a sorok szerint jobbra rendeződött csillók csapása tud prostata anatomie bild, és fordítva.

E szerint a balra ormós lény csillósorai akkor volnának a szolgálati szükségnek megfelelően és jól elrendezve, ha rajta jobbra futó csillósorok képződnének ki. A morphologiai csillósorok elrendeződését csak akkor érthetjük meg, ha tekintetbe vesszük, hogy egyetlen csillós lénynek sincs teljesen szabott mozgásmenete, hanem az forgását is és előrehaladó sebességét is egyaránt változtatni tudja.

A forgása lehet gyönge vagy erős, haladása gyors vagy lassú, és tudja mozgásának ezt a két összetevőjét tetszés szerint párosítani. S ezt nem csak tudja, hanem a szükség is ezt parancsolja. A véglénynek ugyanis hol inkább forognia, hol pediglen inkább haladnia kell.

Ha pedig fúró mozgása akként volna megoldva, hogy a fúró tarajok, vagy éppen a dugóhúzós csavarulat és a csillósorok csak egyféleképpen működhetnének, akkor vagy egyáltalán képtelen volna változatos mozgásokra, vagy azt csak nagy nehézségek árán tehetné. A morphologiai csillósorok kialakulásának kérdéséhez részletesen meg kell még azt is jegyeznünk, hogy említett osmiumtoluidinkékes eljárásommal végzett vizsgálataim során kiderült, hogy egy-egy orsószerű állaton nemcsak állatról-állatra változhatik a csillóhullámok lejtőszöge, vagyis meredeksége, hanem egyazon; hullám lefutásában is találunk különböző lejtőjű szakaszokat.

Orvosi Képalkotó Klinika

25 éves prostatitis vagyok lejtőváltozás oly nagyfokú lehet, hogy az állat fúró mozgásából rövid időre toló-csúszó mozgásba is átmehet; sőt rövid időre szokott irányú fúró mozgását ellentétes irányúra, vagy éppen a szüntelen változó hintázó mozgásra cserélheti át. Ha mármost a fúró mozgás szabott csillóbunda alkathoz volna kötve, akkor a változó fúró mozgás örökösen változó csillóbunda alkatot tételezne föl: ez pedig lehetetlenség.

Innen van az, hogy voltaképpen sem a csavarmenetes tarajalkat vagy a dugóhúzó forma, sem pedig a vele kapcsolatos, vagy esetleg éppen nélküle való csavarmenetes csilló elrendezés nem túlságosan gyakran van az egész testre kiterjedőleg megszervezve, hanem ehelyett általán a csiliósok egész testét a délkörirányú lefutású — élettanilag indifferens állapotú — ahogy mondani szeretném : mesostatikus csillósorok jellemzik 2, 6, 11, 13 és Az állat pedig más módot talál ki arra, hogy ezzel az alkat szempontjából közömbös fekvésű csillósorral a csavarmenetes mozgás minden lehetőségét megoldja.

Amenynyiben puha az állat és így metaboliára hajlamos a teste, akkor azt úszás közben megfelelően görbíti lásd a 2. Ezeknek a délköriránytól eltérően alakuló élettani csillósoroknak a létesítéséhez a csillóbunda alkatilag annyiban tud hozzájárulni, hogy a csillózatot egyúttal bizonyos tekintetben rézsútos sorokba és rendbe állítja. Ezek a melléksorok hol kifejezetten jobbra tartók balra forgást segítők, lásd Loxocephalus, 2.

A csillósoroknak ez a másodlagos rendszere igen jellegzetesen túlnyomórészt az elülső testfélre szorítkozik. Ha igaz az a felfogásunk, hogy a folyton változó mozgásokat csakis közömbös menetű csillósorokkal lehet megoldani, akkor viszont azokon a kivételes lényeken, melyeknek egyhangú mozgásuk van, az állandó mozgásforma szerint a csillósorok futama az élettani követelményekhez igazodhatik Ennek a föltevésnek megvalósulását igen szép példák igazolják.

Ezzel szemben a jobbra fúró Perispirá-n 4. Ha azt a csillósort, mely közömbös állású, mesostatikusnak neveztük el, úgy az állat esetleges morphologiai csavarulatával együtt tartó csillósort orthostatikusnak, a csavarulattal vagy a szokott fúrással ellentétes futamú csillósorokat pedig dia- vagy apostatikus menetűeknek nevezhetjük. A csillósorok orthostasisából a szervezetnek semmi haszna sincs.

Viszont a diastatikus állás sem jelent mozgás merevedést, mert pl. A Perispira is, egész ritkán bár, de tud balra is forogni. Vannak diplostatikus csillósorú véglények is. Legkiválóbb példa erre a Colpoda irreguláris, melynek az 1. Ez az állat az esetek túlnyomó számában balra forog. A diplostasisnak van egy másik esete is. Ugyanis nemcsak egyes csikósokat jellemezhet állandósult mozgás, hanem, szemben az egész testnek váltakozó mozgásával, lehet arról is szó, hogy a csikóknak a csikósok nagy tömegeinek valamely testtáján igen egyhangú csapkodást kell végezniök.

Ez a testtáj a szájnyílás környéke, és a föladat, melynek érdekében az egyhangú mozgás folyik, prostata anatomie bild táplálkozás.

Mindez különösen vonatkozik az örvénylő életmódot folytató Trichostomata csoportra, hol a szabott fekvésű szájhoz csakis szabott csikómozgás juttathatja el a táplálékot. Mármost ezzel prostata anatomie bild az a különleges jelenség, hogy praeés peristomálisan a csillósorok rendszerint eltérnek a prostata anatomie bild lefutástól s a száj körül, illetőleg a száj előtt olyan állású csikóíveket formálnak, hogy a morphologiai csillósor egyúttal az élettanilag együtt működő csillósort is jelzi.

A csillózat szabályozott rendeződése a Spirotricha és Peritricha csoportban még ennél is tovább megy azzal, hogy a peristomális mező szegélyén az együttműködő synchronikusan csapkodó csikósorokból a csikók megfelelő szaporodásával csikólemezkék, membranellák képződtek.

A lemezkék kiképződéséhez vezető út már az előbb említett csoportban elindul azzal, hogy a görbe peristomális csikósorokban igen gyakoriak a páros csikók lásd a 6a. Egy-egy ilyen csikópárt ugyanis primitiv lemezkének foghatunk föl. A csillólemezkékből csavaros lefutású s mindig a cytopharynxba torkolló lemezrendszer, az ú. Ez az örvényszerv lehet balra sodró, mikor a lemezkék benne erre merőlegesen állva jobbra futnak 8 5.

Párosodó Paramecium-ok egymásbafolyó csillóhullámai.

Jobbra a magános állaton a csillóbunda hullámvonalai. Formol osmium, toluidinkék X — 6. Paramecium caudatum nedves ezüstöző eljárás után. Ballelőli állat a hasoldalról, jobbfelőli állat a hát felől tekintve. A hosszanti v o n a l a k pontozásukkal a csillóknak a neuronemával összekötött basalis testeit jelzik. Ahol az alaptestek jobbra vagy balra tartó rézsútos s o r o k b a rendeződnek, élettani csillósorokkal állunk szemben X.

Colpidium colpoda, ezüstözés K l e i n — G e l e i szerint Az elülső testvég j o b b és bal oldala csillózatának kialakulása. Jobbra csavarodó varratvonal, mely a felső bal szájzugból indul el. Urocentrum turbo, G e l e i — H o r v á t h ezüstöző eljárással.

Prostatitis kezelési diagram az orvosok számára Prostatitis víz öntése

Az állat elülső vége a trichcystáknak sugárszerűen rendeződő szemcsesoraival, melyeket n e u r o n e m á k kötnek egybe. Spirotrichaés lehet jobbra sodró balra futó lemezrendszerrel Peritricha. Összefoglalólag tehát megállapíthatjuk, hogy a test csillósorai rendszerint délkörirányú lefutásúak mesostatikusak. Ha e csillósorok kivételesen a test felületének csavarmeneteivel egyöntetűleg futnak, akkor abból az állatnak a csavarmenetes mozgás szempontjából semmi haszna sincsen.

Az örvénylő táplálkozási módot folytató csillósok prae- és peristomális csillósorai azonban szabott csillómozgással kapcsolatosan szabott csavarmenetes hajlást mutatnak ; ennek a csigamenetben csavarodó örvényszerv a leghatározottabb kifejezője. Mind a prostata anatomie bild irányú, mind pedig az egész testre kiterjedően csavaros csillósorok esetén az élettanilag együtt csapkodó csillósorok csavarmenet rendszere a morphologiai csillósoroktól teljesen független, illetőleg azzal a felületi csavaros ormok, tarajok esetén prostata anatomie bild homlokegyenest ellentétes, holott a görbült peristomális csillósorok és az élettanilag együtt csapkodó csillók prostata anatomie bild egybeesik apostatikus.

Kivételes esetekben és rendszerint a sima testfölületen megtörténhetik az is, hogy a csillósorok a forgással ellentétes, tehát prostata anatomie bild is helyes csavarmenetekben sorakoztak föl Prosztata mint a hegek, Cyclidium, Perispira és Sticholricha apostatikus sorai.

A morphologiai csillósoroknak egy további jellemzője, hogy a csillók talprésze a sorok menete szerint egyenként egy-egy neuronema interciliáris szál útján van igazi élettani egységbe foglalva. A neuronemák tehát követik a csillók elrendeződését és így nagy általánosságban A prosztatitis pióját diagramja irányban futnak, vagyis connectivális fekvésben, illetőleg a szájnyílás szomszédságában ívelten helyezkednek el.

A neuronema azonban a csillósorral nem szakad meg, hanem, miként azt először K l e i n derítette ki, a sorok végén a szomszéd sorral legalább egy varrat formájábon kapcsolódik Ha a rácsban a meridionális csillóközti szálakat connectivális elemeknek nevezzük, akkor a rács harántszálait commissurákként kell felfognunk 1.

Az együtt csapkodó csillók csavarmenetes sorainak összeállításában ezeknek a commissurális gerendáknak van elsőrendű szerepük. Ezek a csillóbunda voltaképeni koordinátorai. Az első dolog, amit a neuronema rendszerrel kapcsolatban meg kell jegyeznünk az, hogy az elülső testvég csillói nem tökéletes harántsorban végződnek, hanem rézsútosan és így igen gyakran csigavonalban csavarodva állanak Ábráink közüi az apikális csillóknak ezt a csigavonalas állását a Glaucomá-ra nézve a A túlnyomórészt forgó mozgást végző Urocentrum-on 3.

A csillók csavarmenetes állása nem mindig pontosan geometriai futamú csigamenetet ad, mert a test különleges formájához, az elülső testrész különleges lemetszettségéhez egyaránt igazodik s eközben rendszerint dorsálisan hirtelen fordulattal hurkot alkot Glaucoma és Colpidium ; annyi azonban mindig törvényszerűleg megvalósul, hogy a hasi középvonaltól, ill. Ez legfeltűnőbb a Colpidium colpodá-n, ahol 8.

Mi haszna van az állatnak a kezdő csillók e csavarmenetes állásából? A nyilvánvaló haszon az, hogy ebből a spirális állásból teljesen mechanikusan, tehát a commissurális ágak léte nélkül is, adva van az, hogy a metachronia elve alapján, tisztán a hoszszanti neuronemák segítségével, az egész testen végigszáguldhat egy főként a z előrefúrást szolgáló csillóhullámzat.

Olvassa el is